Remelem, hogy mindenkinek legalabb annyira jol kezdodik az ujev, mint nekunk. Mi konkretan nem terunk magunkhoz, mennyire gyonyoru az ido. Fokepp a -10-15 fok utan egyszeruen fantasztikus a 20 fokos, verofenyes napsutesben kint lenni. Hamarosan indulunk Sancta Monicaba a beachre, onnan pedig a bunos varosba, Las Vegasba.
Ott hagytam el korabban, hogy clevelandi ismeroseim lanyanal szalltunk meg este. Andrea a helyi zeneiskola igazgatoja Burbankban, ami kozvetlenul Hollywood mellett van. Tortenetesen a szulok is itt vannak Clevelandbol. Kati neni es Stuka bacsi tunemenyes emberek, akiket nagyon-nagyon megkedveltem annak idejen. Sokat kerteszkedtem naluk, de mindig akkora szeretettel fogadtak, mintha családtag lennék.
Ennél a pontnál hagytam abba reggel, mert el kellett indulnunk a beach-re, már csak azért is, mert a vendéglátóink San Francisco-nak vették az irányt. Ezeket a sorokat már az autóban diktálom személyi asszisztensemnek. Napközben vásároltunk a Best Buy-ban szivargyújtóról működő laptop töltikét, amit majd Bufikában jól visszaviszek az ottani Best Buy-ba. Jelenleg Los Angeles-t hagyjuk el Las Vegas irányába már vagy háromnegyed órája különböző hatsávos autópályákon.
Ma életünkben először nagyot szippantottunk a Csendes-óceán levegőjéből, mégpedig sánta mónika pálmákkal szegélyezett tengerpartján. De most már nagyon előrehaladtam a történet mesélésben, és még mindig nem írtam meg, hogyan is zajlott a szilveszterünk. A reptérről még el se indultunk, Andrea tájékoztatott róla, hogy Hollywood-ban a Sunset Boulvard-on egy sushi bárban van magyar buli, de nem akartunk a torontói téli bakancsunkban betrappolni Hollywood-ba. Úgy döntöttünk, hogy először a szállásra megyünk, és ott megvárjuk az éjfélt. 11 körül oda is értünk hozzájuk, ahol a csendesnek mondható buliban rögtön száraz Törley pezsgővel köszöntöttek minket. A tévében éjfélkor gagyisztikus módon megismételték a Times Square-en 3 órával korábban lezajlott balldrop-ot (trandícionális labdaejtés). Némi kárörömmel szemléltük a téren délután óta ácsorgó emberek fagytól kipirosodott arcát. Rohamosan tompultunk, és nem a pezsgőtől, úgyhogy lemondtunk a sushi-bárról, de negyed háromig még elbeszélgettünk. Petra szerint ilyen korán még sosem feküdtünk le szilveszterkor, bár ha hozzávesszük, hogy otthon akkor már negyed tizenkettő volt, akkor azért nem maradunk szégyenben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.