Szilveszter napja, Toronto, estve utazás Los Angelesbe! A torontoi séta jól sikerült, annak ellenére, hogy iszonyúan hideg volt. Én nagyon szeretem Torontot. Sokkal élhetőbb helynek tűnik, mint mondjuk New York, vagy Chicago, amellett, hogy igen színes és pezsgő város. Léptékei emberibbek, tisztább, nyugodtabb. Petrával jártunk a Pálinkafőző negyedben, ami ma nagyon hangulatos művész- és szórakoztatónegyed, megnéztük az Ontario tó partját, kolbászoztunk a nagypályudvaron, voltunk a toronto Hard Rock caféban, meg csak úgy pillogtunk körbe, már amikor nem volt zúzmarás a szempillánk.
A reptérnél lévő szállodánkbann hagytuk a bőröndjeinket. Olyan közel volt a hotel, hogy egy fűtött függőfolyosón lehetett átmenni a reptérre. Petra meg is jegyezte, soha nem ment még gyalog repülőtérre.Később kiderült, hogy az amerikai útlevélellenőrzés is még Torontoban van, így az is nyilvánvalóvá vált, hogy Amerikába is gyalog mentünk.
A magyar éjfél épp a biztonsági átvizsgálásnál ért minket, úgyhogy sok embernek nem tudtunk buékolni, úgyhogy innen kívánunk mindenkinek sok boldogságot és gondtalanságot az újévre.
A repülőút egész tűrhető volt, Petra ráolvasása hatott, nem ültettek senkit közénk (hármas helyen ültünk), pedig tele volt a gép. Az 5 és félórás úton még egy szendvicset sem adtak, csak üditőket, de mi megoldottuk, hogy koccintsunk a magyar és a keleti-parti újévre. A kis zárható zacsinkba belerejtettünk féldekás Jim Beameket, mert azok ugye 1 dl alatt vannak, így felengedték a gépre. Igaz az átvizsgálónéni kihúzta a kézipoggyászomból, de aztán egy somollyal vissza is tette.
Los Angelesbe teljesen időben érkeztünk, még 2008-ban (közben még 3 órát nyertünk). A pálmafák teljesen ködbe vesztek, de kb. 25 fokkal volt melegebb, mint Torontoban. A termináltól a Hertz busza vitt minket az autókölcsönző telephelyére. A busz teljesen partybusz volt, szólt a zene, de csak mi táncoltunk. Kaptunk a sok száz autóból egy tűzpiros Focust, amit ugyancsak Petra ráolvasására osztottak nekünk (pirosat akart).
Innen átmentünk a Gáspárékhoz, ahová még éjfél előtt odaértünk, de erről majd később, mert most ki kell szaladnom kenyérért.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.